jóslat?vagy javaslat?

Nem szeretem a jóslás szót, mert predesztináló a szó...
A magyar népnek javasasszonyai voltak, akik javasoltak.
Na, ez már jobban hangzik.Javaslat!
Javaslatra pedig szükség van olykor...
Magamnak ritkán szoktam kártyát húzni.A kártya "csak" egy eszköz.
Ha működik az intuíció, akkor nincs szükség eszközre.

És akkor itt a lényeg: honnan lehet tudni, hogy az intuíció, vagy a félelem és a logika kapcsol be egy döntéshelyzetben?
Az intuíció csak akkor működik, amikor nem félünk.
Gondolkodási jellegzetességi terület, vagyis egyszercsak "bejön" egy gondolat, ami bármilyen tartalmú is, nem ejt pánikba, nem kelt félelmet, csak bizonyosságot ad valamiről.Úgy van és kész, segítség az adott helyzetben.

Abban a pillanatban, amikor félünk, nem működik az intuíció.A félelem egy fikció, esetleg prekoncepció.

Mindenesetre a félelem elterel a jelenből a múltba, és a jövőbe, vagyis nem valóságos.
Mindezt meg kell figyelni magamban ahhoz, hogy külön tudjam választani.
Ha nem tudom a két fogalmat külön kezelni, akkor hihetem a félelmeimet intuíciónak.
Na, ez az, ami képes teljesen tévútra terelni!

Sok emberrel találkozom, akinek félelem alapú a gondolkodása, mégis büszke a megérzéseire... ez meg ugye a fentebb írtak miatt nem működik együtt...
Egy ember gondolkodásmódját hamar ki lehet ismerni, ha értjük a védekező rendszerét.
Ezzel foglalkozik az Enneagram módszere... ha tudom, hogy mire kell figyelni egy beszélgetés során, hamar felfedezhető, ki hogyan, és miért "védekezik"/a módszer tanulható a Hajóskapitánytól, azaz tőlem/

Szilveszterkor mégis húztam egy munkára kártyát, hogy elvállaljam-e, mert már éreztem, hogy sokk volt az év, és hát az arcomba vágódott, hogy pihenjek, ne dolgozzak, mert a határán vagyok a megbetegedésnek, hogy vonuljak ki a forgalomból...
És minek akarja az ember tudni a választ, ha úgysem veszi figyelembe?
Szilveszterkor dolgoztam egész éjjel egy rendezvényen, és pár nap múlva elkezdtem berekedni...
és mivel még ez sem volt elég, szép lassan elment a hangom, úgyhogy most már csend-kúrán vagyok...
Az azért vicces, hogy a telefonom ugyanúgy csörög, belesuttogok, hogy nem tudok beszélni, de mivel ezt senki nem hiszi el, elmondja amiért hívott.És senki nem érti, miért nem válaszolok a kérdésekre...?
NNa, ennyi.Remélem tanulságos a helyzetem, mármint hogy nem hallgattam a magamnak adott tarós tanácsra...vagyis, csak akkor kérdezzetek, ha tényleg tudni akarjátok a választ...:o)Én meg csak hallgatok....