2011. március 3., csütörtök

Az igazságtalanság csak látszat!


Mindannyian beépített igazságosztó szérummal élünk.
Én is!
Akkor van baj, ha ez az igazságérzet egyoldalú.
Mert hogy minimum két igazság van, vagy ahányan részt vesznek egy helyzetben.
Történik valami, egy tragédia, egy szerencsétlenség, egy kudarc, egy csalódás, bármi.
Az azonnali igazságérzet-fröccs feltör:ez nem igazság! ezt nem érdemeltem meg!

Nagyon nehéz ilyenkor félretenni ezt az érzést.
Ha sikerül, azt nevezem én másként gondolkodásnak.
Gondol-KÓD!
Én úgy szoktam továbblépni, hogy felteszem magamnak a kérdést, hogy az, ami történt, mihez segít hozzá? Mire ad lehetőséget? Mert semmi nem történik véletlenül.
Vagy ha mégis, az sem véletlenül van! /Kisstibi és Strauss után szabadon…/
Vagyis: minden valamire való.
Aki tarózik, az ismeri az Uroboros kígyó szimbólumát:minden végben ott a kezdet, és minden kezdetben ott a vég,
Egy nő azzal járt egyszer nálam, hogy miután meghalt a férje, kiderült hogy a férj többször is megcsalta őt. Bár a férfi sok éve halott, a nő nem tud ezen az információn túljutni.
Azóta ebbe van belebetegedve.
Mi a fontos ebben? Hogy a férfi megcsalta a nőt? Nem. Sosem a felszínnel kell foglalkozni, mert a lényeg nem ott van, hanem lejjebb.
Az, hogy a hiányérzet a férfiban és a nőben mióta volt meg a negyven év alatt?
A hölgy válasza: már az esküvőn tudta, hogy nem kéne ehhez a férfihez hozzámennie!?
Akkor mi is a probléma? Hogy negyven éve egy olyan házasságban élt és rendelődött alá a másiknak, ahol se szerelem, se szeretet, se szex nem működött.
Szóval adott egy kéretlen áldozathozatal: becsülettel kiállni egy ember mellett, hátha ez értékessé tesz.
Ebben a hitben ad magának az ember egy szerepet, ami élteti: a gyerekek miatt kell vállalni a boldogtalanságot.
Hogy a gyerekek boldogok lehessenek! Jó kis paradoxon! blablabla...Pedig hányan használják fel ezt a gyerekpajzsot a világ felé. Persze mindez hiteltelen a gyerek számára.A gyerek ezt nem kérte!

Akkor, amikor a gyerekek kirepülnek, egyedül marad mindenki a boldogtalanságával.
Főleg, ha kiderül, hogy a másik nem volt boldogtalan, igenis kereste a boldogságot…akárhogy is...
Ha senki nem áll fel, hogy elmondja: boldogtalanok vagyunk együtt, engedjük el egymást, akkor mindketten okkal maradnak a kapcsolatban.
Mindketten kapnak valamit! Ezt bárkinél meg tudom mondani, egy kis sztorizás után, hogy mit kap!
Megkérdeztem, mit is?
Válasz: a férfi kapott egy ingyen cselédet, aki mos, főz, takarít, gyermeket nevel.
Mit kapott a nő? Egy indokot arra, hogy ne kelljen felelősséget vállalni a saját boldogságáért...
Ez nem az én hibám! Mindenért a másik a hibás, mindent a másikra lehet fogni.
Erre amúgy is hajlamosak vagyunk: a gyerekek miatt nem tanulhattam tovább, a férjem miatt nem járhattam táncolni, mert féltékeny volt, anyámék nem engedtek hozzá ahhoz, akit igazán szerettem…. Nem volt pénzünk erremegarra… Szóval kell a takaró, kell az indok.

A taróban a hatos nagy arkánum jelentése: válaszd a nehezebbet!
Nagyon nehéz felvállalni, hogy minden úgy történik ahogy hagyom, hogy történjen.
Van választásom!
Mert Én írom az életem!
És ti a tiéteket!
Ti mit hagytok?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése