Egy idős bácsi járt nálam, akár az apám is lehetett volna.Még az is stimmel, hogy mindkettőjüknek szívproblémáik és cukorbetegségük van.De az egy fontos különbség, hogy az apám sosem fogadta el a tudásomat...segítséget sem kért soha...
Ennek a bácsinak sajnos van még egy súlyosabb betegsége is a tüdejével.
Ahogy mentünk vissza az időben, és feljöttek a megélt élethelyzetek, megkérdeztem, hogy ölelgette puszilgatta-e az édesanyja gyerekkorában? Ez volt a kulcskérdés, amire a bácsi elsírta magát, és mondta hogy sajnos nem.
"És a bácsi kifejezte valaha szavakkal, simogatással a szeretteinek, hogy szereti őket?"
"Á, azt nem kell, tudják ők azt."
"De honnan?"
Tudják ők azt, nem kell mondani...De hát a lányom is ilyen.Ő sem szokta kimutatni az érzéseit.
Ő olyan mint én...."
Szóval például így adódik tovább a viselkedésminta.
Amit nem kaptunk meg mintának, azt nehéz továbbadni....
Üdv
A Hajóskapítány
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése